Kardszárnyú delfin

Az idősebb kardszárnyú delfin nőstények jobb anyák

Egy friss kutatás szerint az idősebb anyák sikeresebbnek bizonyulnak a gyermeknevelés terén a kardszárnyú delfineknél, mint fiatalabb társaik.

A kardszárnyú delfinek társadalmi viszonyainak harminc éven át tartó megfigyelése érdekes eredményt hozott: amerikai kutatók megállapították, hogy az érettebb korban lévő nőstények borjainak tíz százalékkal magasabbak a túlélési esélyei, mint a fiatalabb anyaállatoktól születetteknek. (A kritikusnak számító első évben egyébként átlagosan a borjak 43 százaléka pusztul el.) A kutatást a seattle-i székhelyű Northwest Fisheries Center munkatársai végezték az Egyesült Államok északnyugati és Kanada nyugati vizeiben élő kardszárnyúakat vizsgálva.

A cetek rendjébe tartozó, 7–8 méteresre megnövő kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) vagy más néven orkák (angolból gyakran fordítják helytelenül gyilkos bálnának, különösen filmekben) hosszú életű emlősök, a nőstények átlagéletkora 50, a hímeké 29 év, de a nőstények akár 90, a hímek pedig 50 évig is elélhetnek. A nőstények 12–15 éves koruk környékén válnak ivaréretté, és kb. 40 éves korukig képesek szülni. Egyszerre egy borjúnak adnak életet, ami 4–5 évente ismétlődik csak, így egy nősténynek élete folyamán 4–6 utóda születik. A megfigyelések alátámasztották azokat a korábbi kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a menopauza a kardszárnyú delfinek életében is jelentkezik, és nem kizárólag az emberi fajra jellemző, ahogy korábban vélték. A menopauzát pedig hosszú posztproduktív életszakasz is követheti.

A kardszárnyú delfinek különös matriarchátusban élnek: egy család egy idősebb anyából, gyermekeiből és lányaitól született unokáiból áll. A párok nem maradnak együtt, párzás után visszatérnek anyjukhoz (a hímek legalábbis minden esetben). Így a kisborjak nevelésébe a nagymama is be tud segíteni.

A Frontier in Zoology című tudományos szaklapban frissen publikált kutatás alapjául szolgáló 30 éves adatsorból kiviláglott, hogy „az idősebb nőstények anyai tapasztalataik révén sikeresebbek voltak a borjak nevelésében, bár az is lehet, hogy csak nagyobb erőfeszítéseket tettek, mint fiatalabb társaik” – teszik hozzá a tudósok.


Horváth Anikó

10 érdekesség a delfinekről

Ezek a tengeri emlősök remekül alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, pedig ősük – gondoltad volna? – leginkább a farkasra hasonlított.

A bátor cetek olykor felérhetnek egy mentőcsapattal. Ezt többek között négy szerencsés ember is tanúsíthatja – ők a delfineknek köszönhetik az életüket. Rob, Nicky lánya és két barátnője az óceánban lubickolt, amikor váratlanul palackorrú delfinek vették őket körül, és a farkukkal a vizet csapkodták. „Mintha elment volna az eszük” – meséli Rob, aki persze nem értette, miért viselkednek így a delfinek. Majd hirtelen észrevette: alig két méterre tőlük egy hatalmas fehér cápa úszkált.

Túl messze voltak a parttól ahhoz, hogy kimenekülhessenek a ragadozó elől, ha az netán támadni készülne. Rob persze nagyon megijedt és féltette a lányokat is. Aztán ráébredt, hogy a delfinek pont azért érkeztek, hogy megvédjék őket. Ez sikerült is: a delfincsapat 40 percig velük maradt, amíg teljesen elmúlt a veszély, így Rob és a lányok épségben kiúszhattak a partra.

Sokak szerint a delfinek hihetetlenül okos állatok. Mások úgy tartják, e tengeri emlősök nem sokkal értelmesebbek a kutyáknál vagy a macskáknál. A delfinek értelmi képességeit nem könnyű mérni, mivel jókora agyuk egészen másképp működik, mint az embereké. Mégis gyakran tanújelét adják páratlan képességeiknek: gyorsan elsajátítják a különböző feladatokat, és hangokkal, testbeszéddel is „társalognak” egymással. Sokat játszanak együtt, márpedig erre csak a legértelmesebb állatok képesek. Robnak persze meggyőződése, hogy a delfinek rendkívüli élőlények. Ismerd meg most te is tíz különleges tulajdonságukat!

1. Hullámok hátán

Gyakran látni játékos kedvű delfineket, amint a sebesen haladó hajók orránál újra és újra előbukkannak a tengerből. Ezért azt gondolnád, hogy a delfinek hihetetlenül gyorsan úsznak. A csendes-óceáni delfin akár 27 kilométert is képes megtenni óránként, ám azok a hajók, amelyeket a delfinek kísérnek, ennél sokkal gyorsabban haladnak. Vajon hogy tudnak az állatok mégis együtt úszni velük? A delfinek okosan meglovagolják a hajó keltette hullámokat, így sokkal gyorsabban úsznak, mint ahogy saját erejükből képesek lennének.


2. Igéző hangok

A denevérek többségéhez hasonlóan a delfinek is hangok segítségével tájékozódnak. Az általuk kibocsátott hangok visszaverődnek a körülöttük lévő tárgyakról és élőlényekről, és az állatok az érzékelt visszhangok alapján találnak élelmet és igazodnak el a víz alatt. A vadászat során egyes delfinek magas, csattintó hangokat adnak ki, amivel elkábítják a közelükben lévő kisebb halakat vagy tintahalakat. Ezt követően már csak le kell csapniuk bódult áldozatukra.


3. Csökevényes lábak

Több millió évvel ezelőtt a delfinek elődei négylábú állatok voltak. Ha közelről szemügyre veszel egy delfincsontvázat, két kis pálcika alakú medencecsontot figyelhetsz meg rajta, amelyek az egykori lábak elcsökevényesedett maradványai. Egyes tudósok véleménye szerint ez arra utal, hogy a delfinek ősei egykor a szárazföldön éltek. Úgy vélik, leginkább a farkasokra hasonlítottak, ám a mai tehenekkel álltak rokonságban.



4. Fogas kérdések

A delfi nek fogorvosának bizony nem lenne könnyű dolga! Egyes delfineknek több foguk van, mint a krokodiloknak. Hosszú arckoponyájukban akár 250 darab hegyes, fehér fog is ülhet. De az emberre is veszélyes krokodilokkal ellentétben a delfinek sohasem bántanák a tengerben fürdőzőket.


5. Összehangolt csapatmunka

Olykor több ezer delfin is csapatba verődhet: ilyenkor hatalmas, több kilométer hosszú delfinraj úszkál a nyílt óceánon. A delfinek vadászni is gyakran járnak együtt, így nagyobb területet járhatnak be halrajok után kutatva. A zsákmány becserkészésénél is remekül összedolgoznak: a nagyobb rajokban úszó halakat kisebb és zsúfolt csapatokba terelik, majd felváltva csapnak le áldozataikra.

TUDTAD? A bálnákat és a defineket összefoglaló néven ceteknek nevezzük. A világ tengereiben és folyóiban több mint 30 különböző delfinfaj él. Valamennyi delfin ragadozó és meleg vérű, tüdővel lélegző emlős. A delfinek teste legtöbbször áramvonalas, ennek köszönhetően gyorsan és elegánsan úsznak. A legkisebb delfinfaj a Csendes-óceán déli vizeiben élő Hector-delfin. Ez az állat mindössze egy méter hosszú – körülbelül akkora, mint egy négyéves gyerek. A legnagyobb termetű delfinfaj a kardszárnyú delfin, amelyet helytelenül néha gyilkos bálnának neveznek. A kifejlett hím elérheti akár a 9 és fél méteres hosszúságot is.

Még többet megtudhatsz ezekről az értelmes állatokról a National Geographic Kids márciusi számából! >>

Írta: David George Gordon